Porkohászati és öntészeti AlCuSiMg-ötvözet könyöksajtolása

Szerző: 
Pázmán Judit
Év: 
2010
Típus: 
Diplomamunka

A gazdaságosság az ipar számára fontos egy termék gyártása során, hogy minél kisebb ráfordítással egyre nagyobb teljesítményű berendezéseket és használati cikkeket gyártsanak. Ehhez olyan anyagokra van szükség, melyek az eddig használtakéval megegyező vagy jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek és súlyuk, tömegük töredéke ezeknek. Épp ezért az anyagtudományi kutatások középpontjában olyan anyagok fejlesztése került, melyekkel ezek a célok elérhetők. Ilyen kiindulási anyagok lehetnek a könnyűfémek köztük az alumínium is, mely tiszta formában kis szilárdsággal rendelkezik, de ötvözéssel, hőkezeléssel és intenzív képlékeny alakítással mechanikai tulajdonsága jelentős mértékben változtathatók.
Ezért választottam diplomamunkám témájául az alumíniumot, pontosabban egy alumínium-ötvözetet, mert kíváncsi voltam arra, hogy az alap mechanikai tulajdonságai miként módosulnak, ha hőkezelésnek, illetve intenzív képlékeny alakításnak vetjük alá. Közismert, hogy az anyagok mechanikai tulajdonságait nem csak az utólagos hőkezelés és alakítás, hanem maga a gyártási folyamat is nagymértékben befolyásolja. Másképpen viselkedik egy öntött szövetszerkezet az adott hőhatásra, illetve alakításra, mint egy porkohászati sajtolt termék.
Így diplomamunkám során a kétféle gyártási technológiával készült terméket (öntészet, porkohászat) hasonlítok össze, oly módon, hogy mindegyik esetében intenzív képlékeny alakítást (IKA) alkalmazok. Vizsgálataim célja, az IKA-nak a kétféle szövetszerkezetre gyakorolt hatásának megállapítása. A nagymértékű igénybevételt könyöksajtolással kívánom elérni. Annak érdekében, hogy az alakítás hatását a szövetszerkezet változásra egyértelműen értelmezni tudjam a kétféle módszerrel gyártott próbadarabok összetétele közel azonos. Így mindkét esetben egy 4,5% rezet tartalmazó alumínium-ötvözetet (Al2014) használok. A legyártott próbatestek mechanikai tulajdonságainak változását szakítóvizsgálattal, keménységméréssel, a szövetszerkezetben bekövetkezett módosulásokat pedig szövetképekkel, pásztázó-elektronmikroszkópos vizsgálattal, transzmissziós-elektronmikroszkópos vizsgálat jellemzem. A könyöksajtolás optimális paramétereinek megállapításához nyomóvizsgálatot végzek. Az így adódó mérési eredményeket, és az ezekből levonható következtetéseket jelen diplomamunka keretében kívánom összefoglalni.

CsatolmányMéret
Pázmán Judit Diplomamunka3.29 MB